A legkisebb, legkevesebb lélekszámú falu

 

Története

A zalai dombság között meghúzódó Nagykanizsától 14 km, Zalakarostól 6 km lévő település a két város vonzáskörzetében él.

A Zalaújlakig vezető utat a domboldal alján vágták, oda, ahol régen a szekerek közlekedtek.

Első írásos említése 1264-ből származik. A középkorban várjobbágyok lakták. A török megszállás idején a falu elnéptelenedett, majd újratelepült. A település életét évszázadokon át a növénytermelés és az állattartás határozta meg.

Nemesi család volt a Csap, később nemesi családok laktak itt, a 15. században András a birtokszerző, majd rokonának, Bornemissza Jánosnak 7,5 portája volt itt,1546–ban Bakónakkal és Istóccal együtt a Kerecsényi Nagy, majd később a Kerecsényi Zala család kapta meg adományul.

Jöttek a török hadjáratok idei, amik sajnos hatalmas pusztítást okoztak.

Majd 1752–ben Niczki György Kapta ajándékba. Grófi rangra emelkedett s majorságot létesített itt. Buzát, rozst termeltek, legelő, erdő, szőlő volt elegendő- viszont szántóföldje kevés, az itteni jobbágyok is nagyon szegények voltak, szerződésük sem volt, így érdekes módon ritkaságszámba ment, szabadmenetelűek voltak.

1769-ben 84 fő

1802-ben 122 fő lakosa volt.

II. osztályú falu volt, 1828-as összeíráskor. Kétnyomásos gazdálkodás adózója volt a falunak, 9 jobbágy és 20 zsellér lakta.

A szabadságharc idején már 238–an élnek itt. Itt már egy roskadozó épületben iskola is működik.

A dombhátakon nagy szerepet kap a szőlőművelés. Mellette a környező erdők irtása is jövedelemhez juttatta az itt élőket.

Sommer Ignácz 1897-ben lett földtulajdonos, megnőtt az általa használt földterületek száma.

1920-ban a proletárrészt agrárproletárok vették meg. Meglepő adat 1910 es években 485 lakosa közül 320 tudott írni-olvasni.

A II. világháborúban 10 fő hősi halált halt. A község lélekszáma folyamatosan csökkent.

Oktatás

1948-ban nyolc osztályos iskola működött 1 tanítóval, majd 1960 –ban új iskola épült. 1971-ben megszűnt a felsőtagozat a körzetesetek miatt.

1973 szeptember 01-én a régi iskolában, illetve a kastély épületében egy országos oktatási kísérlet indult, mely a mai napig kibővült feladatkörrel működik. Heti bentlakásos formában az óvodás korosztálytól a szakma megszerzéséig folyik a nevelés-oktatás az évek során többszöri átépítéssel létrejött modern oktatási együttesben.

Az utóbbi években teljessé vált az infrastruktúra, kiépült a vezetékes gáz, telefon, ivóvíz, közcsatorna hálózat. Városiassá formálja a településképet a gondozott Millenniumi park, az utcák, terek virágosítása. Az önkormányzat az M7-es autópálya és Nagykanizsa-keleti csomópont kiviteli tervei ismeretében átdolgozta a település rendezési tervét, ahol ipari park kialakítását tervezi, illetve elsősorban fiatal családok számára új lakóövezet létrehozását. Ez reméljük több vállalkozót vonz a településre.

Néhány érdekesség a faluról:

Talán az országban egyedülálló a település szerkezete: az utca nyomvonala egyik oldalán a gazdasági épületek, felső oldalán a lakóházak találhatók. Így a gazda szeme mindig látta az állatállományát. Innét származik az a mondás: Csapiak fél pofára borotválkoznak.

Országos hírű oktatási intézménye, ahol az óvodába kerüléstől a szakmák megszerzéséig folyik a nevelés -oktatás, az elsősorban hátrányos helyzetű gyermekek számára, heti kollégiumi bennlakással.

 

Csapi környezetében lévő hegyhátak

Ezeknek létrejöttében szerepet játszott a Kis -Balatonhoz közel lévő települések.  Mivel Balatonmagyaród, Kiskomárom, Komárváros településeken a kertek is sokszor víz alatt álltak, így a hozzájuk közelebb eső szabad terület már csak Csapi térségében, Csapi környékén volt.

Hegyek neve:

Újhegy                         Kisrécse, Csapi tulajdonosok

Aligvári hegy               Zalaújlak, Csapi

Öreghegy                    Komárváros

Istóc                              Csapi

Metsző                         Komárváros

Bodocsány                  Balatonmagyaród

Győrhegy                     Kiskomárom, Galambok

Jó lenne részletesebben kutatni a falu határában fellelhető földrajzi nevek valóságos, meseszerű történetét is. Sokan tudnak egy volt bányáról is.

 Hollófa:1548-ban és 1566-ban a török hadjárat ideje alatt hatalmas pusztítások emlékét őrzi. Ahol ma akácerdő van. A fogságba esett magyarokat ott akasztották föl, s az emberek szemét a hollók vájták ki. Érdekes, de itt a környéken most is sok holló van.

 Kis Pali gödör: I. Világháború körüli időben egy család tehene beleesett egy gödörbe, gazdája menteni próbálta, nem járt sikerrel, ő is beleesett a gödörbe és meghalt.

 Proletár dűlő: 1920-as években agrárproletárok vettek földet

 Aligvári hegy: az itt lakók, alig várták, hogy a zalamerenyei templomból a hívők megérkezzenek, s a vendégeket megkínálhassák.

 Kizs Badacsony fennsík: innen jó időben gyönyörködni lehet a Kis-Balatonban, de jó időben feltűnik a Badacsony hegye is.

 

Látnivalók.

  • Neoromán stílusú Nagyboldogasszony templom
  • településszerkezet
  • Nitczky vadászkastély, mely most oktatási intézmény
  • Millenniumi emlékmű

A fentebb leírtak, mind a múltból táplálkoztak, fejlődtek. S milyen is volt a múlt, milyen önszerveződések, szervezetek segítették, tették élhetőbbé a falusi mindennapokat, erről is szeretnék, ma még élő, hiteles személyek által elmondottak szerint, mindegyik településről érdekességet bemutatni.

Kerecsényi Edit (múzeológus) leírása alapján az 1960 –as években a településen élő asszonyok népviseletben jártak: térdig érő, lerakott szoknyában, mely alatt sok, néha 4-5 keményített általában fehér színű alsószoknyát viseltek, mellükön tarka, virágmintáskendőt hordtak. Fejükön gyöngyös necc volt, mely gazdagon volt díszítve gyöngyökkel. Ezeket a necceket az ügyesebb asszonyok maguk készítették. Csapiban is volt ügyes kezű varrónő, aki a nagyon apró  ráncokba szedett, lerakott szoknyákat elkészítette.

Karró Lajosné, leánya elmondása alapján nagyon sok Csapi, galamboki, zalaújlaki asszony szoknyáját készítette el. A szoknyák anyaga: kinek, milyenre tellett:delin, kasmir, szatén volt. A szoknya védelme érdekében klott kötényt is varrtak. Amikor kicsit jobbra fordult az élet, gazdagodtak a családok, ez a viseleten is meglátszott, hiszen egyre elterjettebb lett a bársony, melyből szoknya illetve a rékli is készült. A rékli alá: selyem, kasmír blúz került. Érdekesség a lányok nem viseltek gyöngyös neccet, vagy fejkendőt sem, erre akkor került sor, amikor: bekötötték a fejüket, megkérték a kezüket. Szinte mindenkinek hosszú haja volt, ezt befonták s szalagot kötöttek bele.

Férfiak viseletében  elterjedtebb volt az egyenes szárú gatya inggel, hozzá fekete posztó mellényt , fehér kenderből szőtt inget hordtak.   A gatya elé kötényt kötöttek. Modósabb férfiak ruházata is utalt a gazdagságukra: posztó dolmány, csizmanadrág, keményszárú czizma, posztókalap jellemezte őket. Igaz a gazdagságuk, jobb módjuk a nagy pocakban –a jólét jele-is megmutatkozott.

Ahogy a ruházatuk, viseletük változott az életük visszatérő eseményei fontos szerepet töltöttek be,ezek is folyamatosan hol bővültek, hol szűkültek.

Nagyon sok ünnepi alkalmat megragadtak arra,hogy közösen ünnepeljenek. ne feledkezzünk meg arról, ebben az időben általában 4-5-6 gyermeke is volt egy házaspárnak. Így, ha már csak a családtagok voltak együtt s több, legalább 3 generáció lakott együtt egy család 9-10 főből állt.

A csapi népszokások elsősorban az egyház kiemelkedő ünnepköré csoportosultak:

Karácsonyi ünnep

Farsang időszaka

Húsvéti ünnepkör

Pünkösd

Búcsú

Lakodalmak

Mivel a települések főleg a hidegebb időszakokban szinte egymástól elzártan élték az életüket, mindegyik településen a saját közösségeit erősítő események voltak: tollfosztások, kukoricamorzsolás, diópucolás…ezek elsősorban ez egyhangú téli estéket tették kicsit vidámabbá.

Szerencsére még élnek a településeken, olyan emberek, akik visszaemlékezéseik alapján mesélnek ezekről a részben már kihalt vagy teljesen átalakult eseményekről.

Minden jeles eseményhez kapcsolódott valamilyen vagy énekes vagy verses, tréfás köszöntő.

Kovács Lászlóné Margit néni szerint a régi falusi életben a családi közösségek, a falusi közösségek is más tartalommal voltak tele, mint a mai világunkban. Miért?  Szerinte „Egymás segítése, öröm, bánat, közös volt.” Fontos szerepet töltött be az emberek vallása, hiszen bajban, örömben Istenhez fordultak. A kisgyermek megszületésétől: születés, keresztség, bérmálás, eljegyzés, házasság,gyász…a hit átszőtte az ember egész életét. Margit néni is mélyen hívő ember, az alábbiakban érdekes dolgot mesélt a keresztszülők kiválasztásáról.

– Milyen szerepe volt a keresztségnek?

Margit néni:  Kedvesem: már a baba megszületése előtt kiválasztották, elsősorban a családból, ki legyen a keresztszülő.

-Miért volt ennek nagy szerepe,

Margit néni: Nevét a gyermek a keresztszülőtől örökölte. A keresztszülő kiválasztásánál fontos volt a példaadó élet. S ennek a későbbiek során is nagy szerepe volt. Hiszen a megkeresztelt házasságáig élvezte a keresztszülők óvó, féltő gondoskodását.

– Ez miben, hogyan nyilvánult meg?

Margit néni: Amíg kicsi volt a keresztgyermek, ajándékot

kapott, később segítséggel való támogatás jutott előtérbe.

  • Paszítról mesélne nekünk?

Margit néni: A kiválasztott koma paszitot vitt a

gyerekágyas édesanyának.

– Mit tartalmazott a paszit?

Margit néni: tyúkhúsleves, paradicsomszósz, rétes

– Mára, hogyan alakult ez?

Margit néni: keresztszülő van, paszit nincs. Keresztelés után

egy étteremben töltenek el a családok pár órát.

– Melyik volt szebb, jobb?

Margit néni: Akkor nem rohantak az emberek. A családi közös készülődés alkalmával mindenkinek valamelyik kedvenc étele vagy süteménye megjelent a menüben, ma az étterem ajánl fogásokat. S addig tart, addig vannak a meghívott vendégek együtt, amíg az étkezés.

Régen a misére együtt ment a család, majd az ünnepi ebéd, utána a beszélgetés, poharazgatás estig eltartott.

Melyik összejövetel volt még emlékezetes Margit néni számára? 

-Margit néni: nehéz választani, hiszen mindegyik valamilyen szép emléket ébreszt bennem. Szüret, búcsúi bál, Úrnapja, Karácsony, Pünkösd… Ha lehet a szüretről mesélnék. A csapi dombokon több hegyhát volt, elég nagy szőlőterületekkel. ezeket a családok közösen művelték, persze kézzel kapáltunk, tehenekkel szántottunk. Szüret idején a falu kihalt, a hegyek megteltek élettel. Az idősebb  vigyázott a gyerekekre, az asszonyok szedték a noha szőlőt, a fiatal férfiak fa puttonyban hordták a szőlőt. Mindenkinek meg volt a feladata. Ki darált, ki főzött…Emlékszem, mivel mi is sokan szoktunk lenni szüretkor a hegyem, férjem már a kora délutáni órákban vidám nótákat énekelt. Biztosan látta, milyen jó termést adott a szorgos munkája. Persze a szomszéd is bekapcsolódott az énekbe meg az asszonyok is. Megettük a finom ebédet, amit a munka befejezése után tettünk. na, ezután nóta nótát követett.

 

Kiss Mariska néni így emlékezik a szüretre:

„Férjem játszott tangóharmonikán, szüreti időszakban az éjszakát a hegyen töltöttük.  Előkerült a harmónika, közben sült a gesztenye s mindenki jól érezte magát. Nem volt kérdés, hogy ki hol alszik, a pincében vagy annak padlásán szalmát terítettek rá vastagabb ágytakaró s ruhástul aludtak a gyerekek, emberek.

Az egész napi fáradtság után a nótázás, mesélgetés, egymás ugratása vidám emléket hagyott mindenkiben.

Jómagam az 1980-as években kerültem Csapiba. Mindig mesélték, hogy milyen jókat táncoltak, játszottak a kastély termeiben. Igaz azóta hatalmas változás történt, hiszen a szocializmus időszaka alatt itt helyben talán az Önkéntes rendőrök csoportja működött. A kastély funkciója is megváltozott.

Fiatalok részéről igény mutatkozott arra, hogy ne csak

kártyázzanak, hanem tanuljunk be szerepeket, majd mutassuk be a falu lakóinak. Különböző, vidám darabokat kerestünk, verseket tanultunk, nótákat énekeltünk. Aki nem kapott szerepet hangszeren játszott. Sikert arattunk a jelenetekkel, hiszen a szereposztás is mókás volt. Pl. A 3 pösze leányt fiúk alakították, akik megjelenésükkel már önmagában hatalmas nevetésre késztette a nézőket. Több éven keresztül, több színdarab bemutatására került sor. Bemutatkoztunk Kisrécsén, Zalaújlakon.

A bevételből a szereplők zánkai illetve Bélatelepi sátorozásra jutottak el.

Két éven keresztül Keppel Julianna táncoktató járt ki a gyerekekhez, aki a különböző tánctípusokat tanította be a fiataloknak. A helyes tánclépések , koreográfia elsajátítása mellett a táncokhoz illő, stílusos öltözködésre, testtartásra is megtanította a gyerekeket/fiatalokat. S a végéna párok kölcsönösen megajándékozák egymást, fiúk bonbont, lányok a saját maguk által hímzett monogramos díszzsebkendőt adtak párjuknak.

Igazi meglepetés a szülők előtti bemutatkozás volt, sőt a fiúk anyukájukat, a lányok apukájukkal keringőztek a végén. Bizony mindenki örült, hogy gyermeke a bonyolultabb táncok cha-cha-cha, keringők, ….biztos tánctudással, vidáman, öltözetük táncfajtákra illően, büszkén mutatta be, mivel töltötte a szombat délutánjait. 15-20 fiatal rendszeres szereplője, résztvevője volt a vetélkedőknek, színjátékok bemutatóinak. Mivel településünk csodálatos természeti környezetben van, több túrára indultunk.

Felkerestük az újudvari Csibiti tavat, TV torony, nagybakónaki Árpád forrás, szurdok, minden évszakban csodálatos.

Meg kell említeni a Milleniumi zászló ünnepélyes átadását is.

Csapi fiatalok, illetve az itt élő nagyszülők unokái csatlakoztak a felhíváshoz.

Fergeteges műsoruk elnyerte mindenki tetszését.

A felkészülés során ismét egy közösség alakult, akik azóta is keresik egymás társaságát.

Volt már találkozó, ahova a régi szereplők hozták házastársukat, gyermeküket bemutatva, nekik mivel, kikkel, hogyan teltek a falusi délutánok. Most is tervezünk egy ilyen összejövetelt.

2000 Millenniumi ünnepség

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Csapi történetéről


Csapi a zalai dombság között megbúvó Nagykanizsától északra, Zalakarostól délnyugatra fekvő község, már igazi kanizsai és egyúttal zalakarosi vonzásterület. A Zalaújlakig vezető köves utat a domboldal közepébe vágták, oda, ahol a régi földút is volt. Így a gazdák telke, országosan is egyedülálló érdekesség, az út alatt is folytatódik. Ezért házaikat az úttól keletre építették, a melléképületek a nyugati soron találhatók.
A település első írásos említése 1302-ből való Chopi néven. Alapja a magyar csap személynév, amely a birtoklást kifejező i-képzővel azt jelzi, hogy ő volt az első birtokos a faluban. Tulajdonképpeni jelentése: Csapé.
A község a török időkben elpusztult. A környező dombvidék jellegzetes klímája lehetővé tette a mezőgazdaságból való megélhetést az itt lakó embereknek. A galamboki és csapi víztározó melletti aszfaltút direkt földrajzi kapcsolatot teremt Zalakarossal.
A Gelsére került Horváth Lajos kántortanító (1952-ig élt a faluban) volt a história igazi ismerője. A szájhagyomány mellett a földből kiforduló téglacserép is alátámasztja: a község előzménye a nyugati dombvonulaton lehetett.
A múlt században a gr. Niczky Malvin és Melánia nevezetű trencsényi birtokos család épített itt vadászkastélyt, s honosított meg komoly szőlőtermesztést.
Az önkormányzat megalakulása után az infrastruktúra jelentősen fejlődött a településen. Kiépült a vezetékes ivóvíz hálózat, a lakások kb. 1/3-a telefont kapott, felújításra került a ravatalozó, új járda épült, a régit pedig felújították. 1999 végére átadásra került a vezetékes gáz. Büszkék vagyunk a XIX. sz 2. felében épült kastélyunkra, mely 1972 óta általános iskola és diákotthonként üzemel. A millennium évében I. és II. világháborús emlékművet és millenniumi parkot avattak.
A Csapi és Galambok közti halastó, mely üdülés, pihenés és horgászat céljára szolgál, mindkét település lakosainak kedvelt kirándulóhelye. A szemközti Badacsányról ragyogó kilátás nyílik a Kis-Balaton térségére.