Története
Első írásos említése 1264-ből származik. A középkorban várjobbágyok lakták. A török megszállás idején a falu elnéptelenedett, majd újratelepült. A település életét évszázadokon át a növénytermelés és az állattartás határozta meg.
Az utóbbi években teljessé vált az infrastruktúra, kiépült a vezetékes gáz, telefon, ivóvíz, közcsatorna hálózat. Városiassá formálja a településképet a gondozott Millenniumi park, az utcák, terek virágosítása. Az önkormányzat az M7-es autópálya és Nagykanizsa-keleti csomópont kiviteli tervei ismeretében átdolgozta a település rendezési tervét, ahol ipari park kialakítását tervezi, illetve elsősorban fiatal családok számára új lakóövezet létrehozását. Ez több vállalkozót vonz a településre.
Nagyrécse az utóbbi évtizedekben hatalmas fejlődésen ment keresztül. A város közelsége, jó domborzati viszonyai miatt számos új utcát kellett kialakítani az letelepedni szándékozók részére. Így a településen az óvoda iskola mellett, bölcsőde kialakítására is sor került.
A község lakói római katolikus vallásúak, élénk hitélet folyik. Városi szintű infrastruktúrával rendelkezik, ami csalogató lehet a családok számára.
Nagyon sok, folyamatos programokat szerveznek minden korosztály számára.
A településen élő művelődésszervező tényleg sokat tesz, hogy még a szünidő ideje alatt is változatos, érdekes programokkal közösséget építsen. Túrák, akadályversenyek, filmvetítések, lovaglások stb.
Látnivalók:
Neoromán templom
Inkey kastély
Millenniumi kastélypark
Telekaland mesepark 3 figurája: Piroska, Kiskakas, Mátyás király
Hősi emlékmű
Lovarda
Évszázados mamutfenyő
Szőlőhegyi kápolna
Inkey László sírhelye
Máig élő népszokás a betlehemezés. A betlehemezés már régóta része a karácsonyi ünnepnek, az adventi és a karácsonyi idő legismertebb néphagyománya.
A néphagyomány neve a bibliai Betlehem városából ered. Többszereplős dramatikus játék, amely Jézus születését eleveníti fel a bibliai történet alapján. Eredetileg a templomokban vagy az előttük levő téren adták elő, ám a szokás idővel elszakadt a templomoktól, és népszokásként élt tovább.
Ez az ünnep körülbelül 1223-ból ered, Assisi Szent Ferenc indította el Greccio városban, Olaszországban, ahol megépítette az első élő betlehemet.
Ez az az éjszaka, amikor Mária és József Betlehembe értek, nem volt hol megpihenniük, ezért egy istállóban kaptak helyet.
Nagyrécsén 2008-ban alakult egy baráti, kulturális önszerveződés, mely azóta is folyamatosan működik. A kórustagok és a karnagy elhatározták, hogy közös éneklésükkel, zenei feldolgozásaikkal elsősorban általuk és a közvélemény szerint is „örökzöld”-nek gondolt könnyűzenei darabokat dolgoznak fel és tanulnak meg, majd adnak elő az ezeket kedvelő közönségnek, ezáltal is tudatosítva és népszerűsítve a tényt, hogy az igényes könnyűzenének is helye van a kórusmozgalomban. Legelsősorban Nagyrécse különféle ünnepi könnyűzenei kórusmuzsikával színesíteni, Nagyrécse kulturális életét segíteni és Nagyrécse hírnevét vinni – különféle fellépések alkalmával – ország-világ elé. Megalakult a Ritmus Kórus.
Nagyrécsén a sütéssel, főzéssel országos hírre tett szert a baráti kör, melynek motorja: Pölcz Lászlóné, mindenki Irma nénije volt. Segítette, tanította a fiatalokat. Egyszerű étele tömegeket vonzott a különböző rendezvényeken. Az alábbi cikk éppen róla szólt:
„A településen működő Nagyrécsei Baráti Kör számos ínyenc rendezvényen rukkolt elő a helyi különleges, sajátos étkeivel.
„Irma néni a „dödölle királynő”. A nagyrécsei Pölcz Lászlóné a kezdetek óta résztvevője, motorja, sőt, a kanizsai dödölle arca is, országos rendezvényeken. Az idei, 16. Bor- és Dödölle Fesztiválon egészségi állapota miatt nem tudott részt venni – ezért a meglepetést házhoz vitték a szervezők. Nem csupán a fesztivál szervezői, hanem a zsűri tagjai és meglátogatták Irma nénit ma reggel. A kanizsai program egyik szerves része lett volna, amikor a nagyszínpadon köszönik meg Pölcz Lászlóné sok éves munkáját. – Irma néni nélkül nincsen fesztivál. És ha fizikailag nincs is jelen, lélekben mindig ott lesz velünk. A fesztivál megkoronázásaképpen azt gondoltuk, meg kell őt is koronázni, úgyhogy „Dödölle királynőt” választottunk a mai nap folyamán….
Nagyrécse Község Önkormányzatának Képviselő-testülete, a magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló 2012.évi XXX-as törvény és a magyar nemzeti értékek és hungarikumokról szóló 324/2020.(VI.01.) kormányrendelet vonatkozó rendelkezései alapján, 2021.szeptemberi 08-i ülésén a Nagyrécse Helyi Értéktár alapítása és Helyi Értéktár Bizottság felállítása mellett döntött.
A Helyi Értéktár Bizottság tagjai:
Némethné Kocsis Veronika-elnök
Gerencsér Mária – elnökhelyettes
Hegedüs Zoltán- bizottsági tag
Salamon Lászlóné – bizottsági tag
Némethné Szalóki Ildikó – bizottsági tag.
Feladatunk a Nagyrécse Helyi Értéktár létrehozása, annak fenntartása, ápolása és tovább örökítése. A bizottság tagjai elkötelezettek a helyi identitástudat erősítésében, a település még élő és már feledésbe merült hagyományainak feltárásában.
De fontos közösségünk számára nem csak a múlt hagyatéka, de a jelen kor embere által alkotott akár szellemi, akár épített, kulturális és a természeti javak Nagyrécse község lakói számára értékként való megőrzése.
A helyi értékek feltárásának folyamatában nem csak a Helyi Értéktár Bizottságnak van szerepe, hiszen az itt élő vagy a településről elszármazott személyek segítsége gazdagíthatja a gyűjteményt.
Helyi értékek:
Tárgyi: Zsuzsi néni diótortája; Hajnalkút;Helyi népviselet; Szent Mihály szobor; Pánczél Lajos videó gyűjteménye régi rendezvényekről
ŰEszmei hagyaték: Pölcz Irma néni – dödöllével kapcsolatos
Épített értékek: Szent László templom; Inkey kastély
Elmondások a településről:
Kötő Ferencné – nagyrécsei templomban működő Rózsafüzér társulat tagja: „A betlehemezésnek több, egy-egy tájegységre jellemző fajtája alakult ki. A Magyar Népzene Tára a betlehemes játékokat négy fő típusba sorolta: erdélyi, alföldi és felső- tiszai, dunántúli és felföldi. Minden típusban más-más jellegzetes szereplő tűnik fel. Az erdélyi típusban az angyalon, pásztoron kívül szerepel Szűz Mária, Szent József és a király szolgája, jellegzetes jelenete a szálláskeresés. Az alföldi és felső- tiszai változatban betyár, vagy huszár szerepelnek, a cselekmény jellegzetes része a perselyezés. A dunántúli típusban a pásztorok jelenete a játék központi része. A felföldi típusban az angyalon, pásztoron kívül a Gubónak, Kubonak, Berdónak, esetleg öregnek nevezett figura jelenik meg. A felföldi típus változatai az Ipoly-mentiek, ahol minden faluban szokás volt a betlehemezés.
Ez nagyon szép hagyomány volt régen, betlehemes fiúk járták a házakat. Már novemberben készültek, otthon készítették a betlehemet, hogy december 1-jére, advent első vasárnapjára már tudjanak járni, betlehemezni. Kifordított bárány suba volt mindegyiken, fejükön kucsma, bárány béléses kucsma, kezükben ez a bizonyos pásztorbot, és ahogy énekeltek, ezzel a bottal verték a taktust is, és ez olyan szépen csilingelt”
Miért állítanak betlehemet Nagyrécsén?
Kötő Ferencné: „A betlehemállítás lényege a hajdani események átélése. Ez hozzásegíti az embereket, hogy saját szívükben is elkészítsék a jászlat, amelybe minden karácsonykor beleszülethetik a kisded, aki hajléktalanul, nincstelenül jött a világra, magára véve minden emberi fájdalmat, nélkülözést. Gondoljunk ezekre a mondatokra, amikor egy betlehemet látunk.
