Története
A település első okleveles említése 1193-ból származik Ojvduor írásmóddal III. Béla oklevelében, a fehérvári keresztesek birtokainak összeírásakor. Feltételezhetően Eufrozina királynő, II. Géza magyar király felesége adományozhatta a székesfehérvári Szent István monostoregyháznak. 1256-ban neve Nova Curia alakban szerepelt, 1377-ben pedig Wyoduarnak írták a község nevét. Egy 1236-ban kelt oklevél szerint johannita lovagok érkeztek a községbe, ahol hamarosan rendházat alapítottak. 1325-ben nádori gyűlést is tartottak a faluban, amelynek Keresztelő Szent János tiszteletére felavatott egyházát később; 1350-ben említették. A település vásártartó hely is volt, 1329-ben egy oklevélben vásárát is említették, 1381-ig hiteleshelyi feladatokat is ellátott.
1382-ben Újudvart a Johannáitok Kanizsai János fiainak zálogosították el, s később is az ő birtokuk maradt, bár 1453-ban zálogváltó pert kezdett a vránai perjel a Kanizsaiak ellen, utóda ezt Mátyás király alatt is folytatta, de eredménytelenül.
Bár a Kanizsai család Kanizsai Ferenccel kihalt 1532-ben, a Kanizsaiak birtokai Kanizsai Orsolya révén fiúsítással a Nádasdyakra szálltak.
Egy 1693-as összeírásban a község, mint volt Nádasdy birtok szerepelt, de 1693-ra a kincstár tulajdona lett. Ekkor a lakott házak száma 10, melyhez 60 hold szántó és rét tartozott. A falu a török időkben elpusztult, a pusztulás utáni újjáépítéskor egy kicsit keletebbre épült fel.
Újudvar alapításától kezdve mindvégig jobbágyfalu volt. Lakossága többségben mezőgazdasággal foglalkozott. 1945-ig több kisbirtokosa is volt.
A Község centruma az Önkormányzati hivatal és közvetlen környezete.
Az Önkormányzat épülete mellett áll az úgynevezett „Amerikás kereszt”, melyet 1910-ben 17 amerikai magyar állítatott. Ennek a művészi kivitelű emlékműnek a felállításával fejezték ki szülőfalujukhoz való kötődésüket. A kereszt érdekessége, hogy teljes egészében homokkőből készült.
A község temploma, a Havas Boldogasszony templom szintén itt található. A templom helyén egy kápolna állt, melynek egy részét meghagyták, ez ma a templom Szentélye. A templom felszentelésére 1933. augusztus 6-án került sor. A templom 2013-2014-es felújítása során, a régi oltár elmozdításakor egy márványlappal lezárt kazettát találtak, melyben két, papírba csomagolt csontszilánk bújt meg. A papírokból kiderült, hogy ezek Szent Viktor és Szent Orbán vértanú pápák csontereklyéi. Az ereklyéket az oltár 1906-os felszentelésekor helyezték el benne. Ma egy díszes tárolóban láthatóak a Régi oltáron.
A Göncz kereszt az újudvari határba vezető utak kereszteződésében található, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a Hahóti-medencére, Homokkomárom kegytemplomára, a szomszédos falvakra és tiszta időben a Varasdi hegyekre. A keresztet a 19. század elején állították.
A Johannita emlékmű. A falu a Johannita lovagrend jeruzsálemi rendházának tulajdonában volt, valamikor egy 1193 előtti ajándékozás által, melyet 1193-ban kiadott oklevélben erősített meg III. Béla királyunk. A lovagrend egy kolostort és egy plébánia egyházat is épített a településen, a kolostor létezéséről először egy 1236-ból származó oklevélből értesülünk. Ma már csak az erdőben felelhető néhány rom (sajnos nem látogatható) és a régi templom helyén felállított Johannita szobor árulkodik egykori jelenlétükről.
Minden irányból nagyon jó tájékozódási pont az 1970-es évek elején a 308 méter magas Tukora tetőn épült Tv-torony, amely a Pécsi-TV torony után a második legmagasabb feszítőkábel nélküli építmény. Az újudvari TV-torony 206 méter magas.
A Kultúrház – jelenlegi Közösségi Színtér 1957-ben épült, melyben könyvtár, mozi és ifjúsági klub működött. Az épület 1992-ben bővítették, korszerűsítették, 2014-ben felújították.
Érdekességek a településről:
• A település életében fontos mérföldkő volt a termelői piac kialakítása. Sikerült a falu vezetésének tartalommal megtöltenie.
• Focicsapat mérkőzései is színfoltja a vasárnap délutánoknak.
• Szívügyük a lakosság tájékoztatása.
• Gyerekeket, időseket megfelelő programokkal látnak el.
Látnivalók:
Római katolikus templom
Csibiti-tó
TV torony
Termelői piac
Dalos tető
Stációk
A Temető területén belül, a ravatalozó előtti téren található a Hősi emlékmű.
Nem szabad kihagyni, Újudvar említésekor a rendszeresen megszervezett, óriási tartalommal megtöltött, rettentő létszámmal megrendezésre kerülő Szent Rita imatábort. A tejesség igénye nélkül, kicsit rápillantást mutatnak a médiában megjelentek, hogyan töltik nomád körülmények között mégis boldogan napjaikat táborozók és táboroztatók.
Közel 3 évtizede kezdődött a festői természeti környezetben szervezett, imatábor.
Elmondások a településről:
„Amikor ez elkezdődött a rendszerváltás után, 1993-ban, még nem nagyon volt ez a műfaj, hiszen a régi rendszer amúgy is tiltotta az ilyen összejöveteleket. Az újdonság erejével hatott. Azóta már sok egyéb, kisebb-nagyobb tábor van, de a miénk megmaradt, hiszen Nagykanizsa szomszédságában – mind Nagykanizsáról, mind a környező zalai és egy-két somogyi településről – rátalálnak a fiatalok. Mert aki volt egyszer, az olyan élményekkel tér haza, hogy vagy visszatér, vagy szívesen ajánlja társainak is” – mondta Arányi Zoltán, Újudvar plébániai kormányzója, a tábor vezetője.
Az elmúlt 25 évben a közös imádságok és szentmisék mellett mindig változatos programokat és érdekes feladatokat kínáltak a szervezők. A folyamatos megújulásban nagy szerepe volt a tábort segítő, jószándékú embereknek.
„Talán az az idézet illik ide, hogy »a szeretet mindig találékonnyá tesz«. Akik idejönnek – bármilyen módon próbálva segíteni a tábor működését –, olyan nagy szeretettel érkeznek, hogy ebből mindig új ötletek származnak, és mindig új programokkal és meglepetésekkel tudunk szolgálni a gyerekeknek. Talán ez az, ami a legnagyobb titka a dolognak” – fogalmazott Gál Gábor szervező.”
