Újudvar értékei

Újudvar

Története

A település első okleveles említése 1193-ból származik Ojvduor írásmóddal III. Béla oklevelében, a fehérvári keresztesek birtokainak összeírásakor. Feltételezhetően Eufrozina királynő, II. Géza magyar király felesége adományozhatta a székesfehérvári Szent István monostoregyháznak. 1256-ban neve Nova Curia alakban szerepelt, 1377-ben pedig Wyoduarnak írták a község nevét. Egy 1236-ban kelt oklevél szerint johannita lovagok érkeztek a községbe, ahol hamarosan rendházat alapítottak. 1325-ben nádori gyűlést is tartottak a faluban, amelynek Keresztelő Szent János tiszteletére felavatott egyházát később; 1350-ben említették. A település vásártartó hely is volt, 1329-ben egy oklevélben vásárát is említették, 1381-ig hiteleshelyi feladatokat is ellátott.

1382-ben Újudvart a Johannáitok Kanizsai János fiainak zálogosították el, s később is az ő birtokuk maradt, bár 1453-ban zálogváltó pert kezdett a vránai perjel a Kanizsaiak ellen, utóda ezt Mátyás király alatt is folytatta, de eredménytelenül.

Bár a Kanizsai család Kanizsai Ferenccel kihalt 1532-ben, a Kanizsaiak birtokai Kanizsai Orsolya révén fiúsítással a Nádasdyakra szálltak.

Egy 1693-as összeírásban a község, mint volt Nádasdy birtok szerepelt, de 1693-ra a kincstár tulajdona lett. Ekkor a lakott házak száma 10, melyhez 60 hold szántó és rét tartozott. A falu a török időkben elpusztult, a pusztulás utáni újjáépítéskor egy kicsit keletebbre épült fel.

Újudvar alapításától kezdve mindvégig jobbágyfalu volt. Lakossága többségben mezőgazdasággal foglalkozott. 1945-ig több kisbirtokosa is volt.

Érdekességek a településről:

-A település életében fontos mérföldkő volt a termelői piac kialakítása. Sikerült a falu vezetésének tartalommal megtöltenie.

-Focicsapat mérkőzései is színfoltja a vasárnap délutánoknak.

-Szívügyük a lakosság tájékoztatása. Gyerekeket, időseket megfelelő programokkal látnak el.

Látnivalók:   

Római katolikus templom

Csibiti tó

TV torony

Termelői piac

Dalos tető

Stációk

Nem szabad kihagyni, Újudvar említésekor a rendszeresenme gszervezett, óriási tartalommal megtöltött, rettentő létszámmal megrendezésre kerülő Szent Rita imatábort. A tejesség igénye nélkül, kicsit rápillantást mutatnak a médiában megjelentek, hogyan töltik nomád körülmények között mégis boldogan napjaikat táborozók és táboroztatók. 

Közel 3 évtizede kezdődött a festői természeti környezetben szervezett, imatábor.

„Amikor ez elkezdődött a rendszerváltás után, 1993-ban, még nem nagyon volt ez a műfaj, hiszen a régi rendszer amúgy is tiltotta az ilyen összejöveteleket. Az újdonság erejével hatott. Azóta már sok egyéb, kisebb-nagyobb tábor van, de a miénk megmaradt, hiszen Nagykanizsa szomszédságában – mind Nagykanizsáról, mind a környező zalai és egy-két somogyi településről – rátalálnak a fiatalok. Mert aki volt egyszer, az olyan élményekkel tér haza, hogy vagy visszatér, vagy szívesen ajánlja társainak is” – mondta Arányi Zoltán, Újudvar plébániai kormányzója, a tábor vezetője.

Az elmúlt 25 évben a közös imádságok és szentmisék mellett mindig változatos programokat és érdekes feladatokat kínáltak a szervezők. A folyamatos megújulásban nagy szerepe volt a tábort segítő, jószándékú embereknek.

„Talán az az idézet illik ide, hogy »a szeretet mindig találékonnyá tesz«. Akik idejönnek – bármilyen módon próbálva segíteni a tábor működését –, olyan nagy szeretettel érkeznek, hogy ebből mindig új ötletek származnak, és mindig új programokkal és meglepetésekkel tudunk szolgálni a gyerekeknek. Talán ez az, ami a legnagyobb titka a dolognak” – fogalmazott Gál Gábor szervező.”

Egy nem mindennapi hittantábor az újudvari tévétorony tövében

Az ország minden részéről, sőt még a határokon túlról is érkeztek 6–12 éves gyerekek a tévétorony tövében megrendezett Szent Rita katolikus ifjúsági táborba.

A turnusváltás után már az idősebb korosztály élvezheti a foglalkozásokat.

„A táborlakók napjai szentmisével és imádságokkal indultak, valamint különféle, a hit megismerését, elmélyítését bemutató előadások színesítették a tábori létet.” A zalaszentbalázsi fő szervező, Gál Gábor szerint a táborozás egyfajta bensőséges közösségi élményt ad a fiataloknak.

– A mindennapok monoton zakatolásából kizökkentő, színes-lármás forgatagában is harmóniát árasztó csoda, ahogy a zöldellő réten szinte a semmiből kinövő sátrak benépesülnek – fogalmazott. – A gyerekek ebben a légkörben, együtt énekelve és imádkozva tapasztalhatják meg az összetartozás erejét, az emberi kapcsolatok értékét, ezáltal Isten gondoskodó szeretetét.

A tévétorony tövében az Újudvari Egyházközség, az Újudvari Faluházért Alapítvány, illetve a környező falvak és magánszemélyek támogatásával megvalósult foglalkozások, zenés misék (képünkön Paulik Flóra és Nagy Bianka gitárral) ismét megérintették a gyerekeket Fotó: Szakony Attila / Zalai Hírlap

Az egy hét alatt a fiataloknak röplabda-, tollaslabda- és labdarúgó-minibajnokságokat szerveztek, de élvezték a számháborúzást, az éjszakai kalandtúrát, továbbá a játékos akadályverseny is örök élmény maradt.

A tábort meglátogatták a huszárok, sikere volt Cseh Péter atyának, akit az ifjúság tagjai a népszerű internetes videómegosztó portálról ismerhetnek, hiszen a labdarúgótudását felhasználva tart hittanórákat az érdeklődő fiataloknak.

Arányi Zoltán újudvari plébános büszke arra, hogy a kivételes atmoszférát árasztó Szent Rita-tábor ekkora népszerűségnek örvend. Az értékrend, a kerettörténet, a kiscsoportok beszélgetése olyan témájú, amelyben megjelenik a kereszténység, a hit.”

”Az esős időjárás ellenére a gyerekek kedvét semmi sem ronthatta el, ilyenkor néhány kártyaparti közepette csak úgy repült az idő Fotó: Szakony Attila / Zalai Hírlap

– A táborozók jó része hittanos, vallásgyakorló családból érkezik, akik számára nem teljesen idegen ez a világ – tette hozzá. – A hit reményt ad, ennek a korosztálynak pedig biztos igazodási pontot jelent.

Ezt erősítették meg az egyetemista segítők is, akik azért térnek vissza évről évre, hogy feltöltődjenek Isten szeretetével, és rajta keresztül átadják tapasztalataikat.

– Számomra azt jelenti kereszténynek lenni, hogy embertársainkon segítünk, s ezt ebben a közösségben gyakorolhatom – mondta a murakeresztúri 20 éves Andrasek Mátyás. – Az életemben a vallás, a hit kivételesen nagy szerepet tölt be, soha nem érzem magam egyedül, mindig van hová fejlődnöm, és bizalommal fordulhatok Istenhez.”

A település másik érdekessége:

Újudvaron egy vallásos közösség összeállt s a csodálatos Dallos tetőre vezető út mellé elkészítették a stációkat. V . Majzik Mária művész domborművei díszítik a beton talpon levő stációkat.

Mennyi idő alatt lehet felérni a Dallos tetőre?- kérdezem Krischlehner Istvántól

• jő fél óra, persze, ha valaki többször visszafordul, páratlan látvány fogadja, olyan szép onnan lenézve Újudvarra a látvány, hogy bizony, érdemes többször hátrafordulni.

Miért Dalos tető?

-A Dalos hegy a környék legmagasabb pontja. Mivel itt régen szőlőbirtokok voltak,  daltól volt hangos a vidék.

Látom, a természet visszavett sok területet.

-Igen, sajnos sok területet elhagytak, most már csak erdőt lehet látni.

– Ha felérünk a tetőre, látjuk a keresztet s az árbocón a magyar zászlót.

Stációknak van egy érdekessége.

-Igen, családok vállalták 1-1 stáció karbantartását.