Története
A néphiedelem szerint a falu nevének eredete Könyves Kálmán uralkodásához fűződik. A történet szerint egykor Bakónak és Zalaújlak között akkora patak folyt, hogy Bakó molnár malmot építhetett rá. Egy alkalommal az uralkodó ezen a vidéken utazott át Dalmácia felé, amikor a királyi hintó kereke eltörött, éppen a malom előtt.
A molnár nemcsak megjavította a kereket, hanem vendégül látta a királyt és kíséretét is, akiket Bakóné finom ebéddel kínált. A kerék elkészülte és felszerelése után az uralkodó hálája jeléül kinyújtotta karját, körülmutatott és azt mondta: „Ezt az egész területet pedig adjuk Bakónak munkájáért és a szíves vendéglátásért.” A határrészt a helyiek a mai napig Bakómonának nevezik.
Sajnos ez a község is sokat szenvedett a török uralom alatt.
1566-ban pusztaként tartják számon. Majd 1599-ben már 14 nemest számlálnak meg, a K Kanizsa ellen vonuló török sereg teljesen elpusztította, felégette. Az elmenekült családok 1629-ben térnek vissza, akik főleg szőlőművelésből és állattartásból élnek, sajnos a török ismételten felégette 1690-ben, ekkor az emberek a völgyekben kezdtek építkezni, így alakult, hogy lett egy Nemes–bakónak és Alsó-Bakónak.
1711-ben a pestisjárványban 13 gazda meghalt. Emiatt a Rákóczi szabadságharc idején nagyon nyomorúságos körülmények között éltek.
Szent István tiszteletére plébánia templom épült, de helyére 1775–ben egy nagyobb barokk templomot kezdtek el építeni.
Falu lakóinak a száma 786 fő, 1776-ban. 1848-ban egyosztályos elemi iskola kezdi meg működését.
A XIX. század folyamán a nemesek elszegényedtek, a nemesei birtokok eltűntek.
Az alábbi iparosok éltek itt:
6 takács
4 fazekas
2 csizmadia
1-1-asztalos-bognár
1-1-kádár- kovács
Volt mészáros, kocsmáros
Az első világháborúban 23 katona halt hősi halált. Többen kivándoroltak Amerikába.
Mai elnevezés Nagybakónak, az eltűnt Puszta néven ismert falu vagy puszta – ma már csak egy dűlő neve – helyén épült Száka és Bakónak egyesülése után, a 19. század közepe óta használt településnév.
Nagybakónak ősi település. Többször elpusztult, de az évszázadok alatt a lelkes lakói hűek maradtak településükhöz és mindig újjáépítették a falut. A lélekszám ugyan csökkent , a múlt , a jelen a, a jövő kötelez, a folyamatos fejlesztéseknek köszönhető sokan választják otthonuknak a települést.
A falu elnevezései a különböző korokban a Megyei Levéltár feljegyzései alapján
Andrásuralkodása idején:
o Baconuk
o Bachonuc
Bélauralkodása idején:
o Bakonuk
o Bakolnuk
Károly Róberturalkodása idején:
o Bakonuk
o Keth Bakonuk
o Bakolnak-Bakonuk
o Duas villas Bakonuk
o Bacolnuk-Bakolnuk
Nagy Lajosuralkodása idején:
o Egyházas Bakonuk
o Bakonuk super et inf.
o Egyházasbakonok
o Bakolnok
o Alsou Bakonuk-Felseubakonuk
Máriaés Zsigmond idején:
o Bakonuk
o Bakonok
o Bakonok
o Kysbakonok
o utraque Bakolnok
o Bakolnuk
o Nagybakonok
Mátyás uralkodása idején:
o Nagbakonok
Lajosuralkodása idején:
o Felsew Bakonak
o Bakolnok
o Alsó Bakonok
Lakosság száma érdekesen alakult:
1925 évben: 1400 fő
1935 évben: 1426 fő
1940 évben: 1580 fő
1960 évben: 1100 fő
2015 évben: 392 fő
Látnivalók:
Árpád forrás
Enegiapark
Kőszikla szurdok (képek a lap alján)
Maga a település szerkezete, elhelyezkedése:
Gyönyörű – erdőkkel körbevett dombvidékes táj.
Szent István Templom
Nagybakónaki Szálkai színjátszók
Az amatőr társulat 2008-ban egyszeri alkalomra állt össze, de a tagoknak annyira megtetszett a közös munka, hogy azóta minden évben új darabbal lépnek a közönség elé.
Elsősorban vígjátékokat játszanak, melyek minden évben elnyerik a közönség tetszését. – Az előadás is nagyon jó színvonalú, nagyon ügyesen adják elő a darabokat.
Nem ez az első, amit megnézek, nagyon szeretek eljönni – árulta el Molnár Istvánné.
A Szákai Színjátszókkal nemcsak Nagybakónakon, hanem falunapokon is találkozhatnak az érdeklődők.
Számos, ilyen és hasonló cikket olvashattunk, láthattunk a médiában, ami a tevékenységüket mutatja be.
Környező települések kulturális programjainak állandó szereplői. Díszleteikkel, ruházatukkal, kifejezéseik használatával hűen őrzik településük hagyományait.
Elmondások a településről:
Kovács Zoltán nyugdíjas „Nagybakónakon több , mint egy évtizede működik a Nagybakónaki Szálkai színjátszók csoportja, ahol a nép életétének apró történéseit teszik egy kicsit nevetségessé. Szereplőik nagy tapasztalattal rendelkeznek szerepeik megformálásakor, bár néha azt érzi az ember elég, ha a szomszédjára vagy valamelyik közeli rokonára gondol az ember, hiszen mintha róla mintázták volna a szerepet.”
Minden szerepüket megnézem, hiszen ebben a világ háta mögötti településen jó dolog, ha ilyen események vidámságot hoznak életünkben.
Melyik szerep tetszett a legjobban?
Kovács Zoltán: Tudja kedves, mindig a legutolsó.
Miért?
Kovács Zoltán: Mert abban mindig a legfrissebb falusi esemény jelenik meg.
Szerepet nem vállalna?
Kovács Zoltán: Kedvesem, egész életemben szerepeltem a katedrán. Nehéz lenne engem rávenni egy szerepre, de szívesen megnézem őket.
Horváth Dénesné, a Szákai Színjátszók vezetője: – Egy tragikomédiát fogunk előadni Kéri Ferenctől. Őt sikerült e-mailben elérnem – ő egy romániai magyar író és elküldte nekem a szövegkönyvet, mert nagyon nehéz darabot találni. Ez pont annyi főre íródott, mint a mi kis társaságunk és így adjuk elő.
