Története

A település első említése 1254-ből való Korus néven. Ekkor a faluban földdel rendelkező, magyar ajkú várszolgák éltek, majd IV. Béla király felesége idegen telepeseket hozott ide.

1430-ban épült meg temploma az akkor már valószínűleg Somogy megye részét képező településen. A török idők komoly terheket róttak a falura, mivel mind a törökök, mind a Kanizsa várában szolgáló végvári katonák dézsmálták az ittélők terményeit. Ennek következtében lakossága szinte teljes mértékben elfogyott.

A 18. században mint mezővárost említik a települést, amely azonban csak a környező mocsarak 19. század végi, elsősorban a Déli Vasút megépítéséhez köthető lecsapolását követően indulhatott kisebb fejlődésnek.

Az 1920-as években kapcsolódott be a közlekedésbe helyközi autóbusz járatokkal. Ekkortájt épült meg a helyi postahivatal is. A második világháborút követően megindult az elvándorlás, melynek elsődleges iránya a nagyban iparosodó Nagykanizsa lett. 1962-ben termálvizet találtak a településen, és 1965-ben megnyílt a gyógyfürdő, melyet fennállása óta több mint 20 millió pihenni, gyógyulni vágyó ember keresett fel. A település és az üdülőterület fejlesztését és rendezését szolgáló tervek 1969-70-ben készültek el (ZALATERV/Kiss Tamás). A fürdőnek köszönhetően beindult az idegenforgalom. A Zalakarosi Üdülőterületfejlesztési Bizottság hatékony irányításával szervezett fejlesztés, gyors fejlődés indult meg. Zalakaros 1984-ben kapott nagyközségi rangot. 1987-ben új óvoda, illetve gázvezeték-hálózat, majd 1990-ben új iskola létesült. Zalakaros a rendszerváltás után is jelentős idegenforgalmi központ maradt, ám a térségben megjelenő újabb gyógyfürdők komoly versenytársat jelenthetnek az 1997-ben városi rangot kapott településnek.

Hévízben a leggazdagabb település, a föld kincsét mélyfúrások keretében tárták fel. 96 fokos ásványi anyagokban gazdag gyógyvíz, hőmérséklete, vízhozama évek óta biztosítja a településre látogatók felüdülését, gyógyulását.

Pár évtizeddel ezelőtt még gyümölcs és szőlőtermelés kultúrájáról volt ismert a település.

Gyógyvize mozgásszervi, idült nőgyógyászati betegségek gyógyítására alkalmasak. Egyre többen keresik fel a gyógyfürdőt, mely hatalmas fejlesztéseken ment keresztül.

Természetesen vele együtt a település is rohamosan átalakult, fejlődött. Új szállodák, apartmanházak, vendéglátó egységek épültek. Igaz a régi, hangulatos pincesora eltűnt. Jó karosi borokat a város rendezvényein lehet kóstolgatni.

Olyan fejlődés indult a településen, most jelenleg Magyarország 6. legnagyobb fürdője, ma egyik legnépszerűbb fürdő. Szállodaláncok, a „berekben” üdülőszövetkezetek s a régi kertek helyén, hatalmas magán apartmanházak épültek. Olyan hatalmas léptékű fejlesztéseket valósítottak meg évről-évre, menynek következtében minden korosztály kis-nagy gyerekek, szülők, nagyszülők aktív kikapcsolódása biztosított.

Turisztikai látványosságok:

Természetesen gyógyászati szolgáltatásokat is ellátnak:
medencefürdő
kádfürdő
súlyfürdő
szénsavfürdő
iszappakolás
orvosi gyógy masszázs
vízi masszázs
víz alatti csoportos gyógytorna

A gyógyászati részlegen ténylegesen hozzájárulnak a csendes, nyugodt pihenőhelyeivel az igazi feltöltődéshez.
Említettem már családoknak is remek kikapcsolódási hely. Hiszen a gyermek vízi világ, a játszóház jól elszórakoztatja a gyerekeket. Étkezési lehetőség szinte lépten nyomon, megtalálhatók kínálatukban a finom zalai ételek. Hatalmas, szállodák mellett, az igényesen kialakított apartmanok gondoskodnak az idelátogatók nyugalmáról. A szállodákban illetve a fürdő területén a szépítkezni akarok is megtalálják a kiváló szolgáltatást végző mestereket.
Ha Zalakaroson jár valaki érdemes a Termáltó és környékét felkeresni. A tó már önmagában is egyedi látványosság.

Ha valaki a fürdés helyett a város illetve a környéket szeretné megismerni több lehetőség is adott számára:
Segway túra

Könnyű vele közlekedni és sok távolabb eső szép része Zalakarosnak megközelíthető vele.
Kilátó, ahonnan  a csodálatos  Ki-Balaton egésze belátható.

Banyavölgy felé: patak, hangulatos földút, valamikor pinceként szolgáló épületek között   közlekedve szép zalai táj látható. A túravezetést kedves, udvarias személyzet végzi. 
Lehetőség van több irányban gyalog túra megtételére is.
Kerékpárral már messzebbre is lehet merészkedni:  keskeny utak, szőlőültetvények között, néha akad keményebb emelkedő is.
„Ismerje meg velünk Zalakarost. Kóstoljon bort! Érezze a vidék illatát!”

Kell ennél barátságosabb invitálás? Nem!

Nos a zalakarosi Dotto kisvonat városnéző túrára hívja a hazai és a külföldi vendégeket. S milyen jó, hiszen így tényleg körbenéznek a településen.

S lám a Zalakaroson üdülők ezzel a kisvonattal eljuthatnak a kápolnapusztai bivalyrezervátumba. S aki ide egyszer betéved, örök emlék marad neki a bivalyokon kívül a rengeteg mókás ürge.

Aki a Kis-Balatonhoz szeretne eljutni oda is elviszi a Dotto, sőt borkostolóra is. nem véletlen, hogy szerteágazó szolgáltatásaikkal elnyerték a vendégek tetszését. S a kisvonaton ülve az idegenvezetés mellett gyönyörködhetnek a szebbnél szebb házakban, szállodákban, szépen gondozott parkokban.

S ha valaki a levegőből szeretné megcsodálni a táj szépségét, lehetősége van rá, hiszen Zalakaroson repülőtér is van.

A levegőből látni a Balatont, Szigligetet, Sümeg, Rezi, Tátika vár/várromjait? Aki kipróbálja leírhatatlan örök élményben lesz része. Csodálatos látvány, szárnyalni a gyönyörű tájak felett.
Mint minden településen itt is próbálták a régi hagyományokat életben tartani.
Bár a megváltozott munka (pl. Vendégek fogadása stb.) s persze a szocializmus miatt, majdnem kihaltak. Szerencsére az egyre növekedő idegenforgalom, a messzi nyugatról idejövő vendégek, az egyre nagyobb léptéket élő idegenforgalom igényelte a régi s még élő hagyományok felelevenítését.

A Karos Táncegyüttesnek jelentős szerepe volt pl. a viselet megőrzésében a helyi népszokások újraélesztésében.
Sok év után a Betlehemezés, húsvéti locsolkodásújra indult.
Szőlőhegyek védőszentjének tiszteletére szobrot állítot k, ahol évente a Dalárda bordalokat énekel, s rendszeresek az Orbán napi túrák.
Bornapok: több napos, igényes tartalommal megtöltött ünnepségsorozat.


Látnivaló:
Kilátó

Ökotó

Csiga tanösvény

Új rendezvény központ

Játszóterei

Parkjai

Fürdő

100 lépcső

Szállodái

Éttermei

Égerösvény tanösvény

 

Elmondások a településről:

Novák Ferenc, polgármester, közművelő:

Hagyományok és ünnepek a mai Zalakaroson 

A település korábban gazdag társadalmi élete, hagyományos értékei fokozatosan elsorvadtak a szocializmus évtizedeiben. A rendszerváltást követően azonban ismét előtérbe került a hagyományok felkutatása, megőrzése, vagy újraélesztése
Ezt a tudatosság mellett a település életét egyre inkább meghatározó idegenforgalom is igényelte.
Ennek szellemében alakult meg a nyolcvanas évek végén a Karos Táncegyüttes, melynek tagjai a
viselet megőrzésében, a helyi népszokások felélesztésében jelentős szerepet játszottak és játszanak.
A néptánc mellett elsősorban a betlehemezés és a húsvéti locsolkodás éledt újjá.
A templom védőszentjének, Szent Annának napjához kötődik a búcsú, mely egyben 1999-től – a várossá nyilvánítás idejétől – a város napja is, amit háromnapos gazdag programsorozat köszönt évről évre a településen.
Új hagyomány az Orbán nap. Szent Orbánt, a szőlőhegyek védőszentjét – a szőlő- és borkultúra Zalakaroson betöltött meghatározó szerepe ellenére – korábban nem ünnepelték. 1996-ban az Orbán-szobor felállításával, a szőlőhegyi rendezvényekkel egyévente ismétlődő programsorozat vette kezdetét. Ezen kívül a bornapok rendezvényei, a térségi borverseny, valamint több-kevesebb rendszerességgel megtartott szüreti felvonulások egyaránt szolgálják a hagyományőrzést, hagyományteremtést és a közművelődést. Él a májusfaállítás szokása, s új hagyomány, hogy a rendőrök Szent György napját, a tűzoltók pedig Szent Flórián napját köszöntik.

Forrás: zalakaros.hu